Chapter 07.

GOT7 Fanfic

Chapter 07.

BamBam

Az osztályteremben nagy volt a nyüzsgés, attól függetlenül, hogy csak ThreeS, ChulChul, Hana és mi ketten YuGyeommal voltunk bent. ThreeS a laptopján írta a forgatókönyvet, Hana valakivel éppen telefonált, ChulChul pedig nekünk magyarázta hogyan kell rosszfiúnak lenni.

-Nem lesznek rosszfiúk. – Közölte ThreeS, mikor felpillantott a képernyőről.

-Mert? – Fordult hátra ChulChul.

-A kiadójuk nem engedi. – Emelt fel egy halom papírt. – Ezt ma reggel nyomták a kezembe a portán.

-Akkor hogy lesz? – Kérdeztem.

-Senki nem lesz gonosz, csak… Nehéz elmagyarázni. – Dőlt hátra a székén, és a tarkóján összefűzte az ujjait. - Szóval a kiadótok azt kérte, hogy ne legyetek „gonosznak” beállítva. Az eredeti, amit Yun írt, az úgy lett volna, hogy valamelyikőtök otthagyja Yunt a karriere miatt. Most át kell írnom egy kicsit.

-Mit kell átírni? – Tette le Hana a telefonját.

-Egy olyan ember lesz beállítva gonosznak, aki nem szerepel. Valami olyasmi kellene, hogy a szerződésetekben benne van, hogy nem lehet barátnőtök x ideig. Eddig titokban volt, de valahogy kiderül. Ezért kell elmenniük egymás mellől.

-Tényleg, melyikőtök vállalja az első fiú szerepét? – Kérdezte Hana, miközben leült ChulChul mellé. YuGyeom rám, én pedig rá mutattam.

-És ha lesmárolhatja Yunt a végén? – Húzta fel a szemöldökét ChulChul.

-Senki nem smárolja le a nőmet! – Lépett be a terembe Koda. Ledobta a táskáját a padjára, aztán felült ThreeS padjára. – Amúgy sziasztok, és miről van szó?

-Nem tudják eldönteni ki lesz az első fiú a filmben. – Biccentett felénk ChulChul. Koda vállat vont, aztán elolvasta ami a képernyőn van.

-A rendes nevünkön szerepelünk, vagy a becenevünkön, esetleg kitalált szereplőket játszunk el? Mert ha kitalált szereplős, akkor James Bond akarok lenni.

-Én meg Rihanna. – Vigyorgott Hana.

-BamBam lesz DJ Bam. – Röhögött YuGyeom.

-Akkor Yun legyen Lady Gaga. – Tette hozzá ChulChul.

-Mindenki a becenevén szerepel. – Közölte ThreeS. Valamit begépelt, aztán felnézett az újonnan érkező Eda – Chon párosra.

-Csőváz mindenkinek! – Pakoltak le a padjukra, ami Edánál azt jelentette, hogy a táskájával megcélozta a padját, ami a fal mellett a legutolsó, és az ajtóból odadobta. – Mehetünk a dirihez? – Pacsizott le Kodával.

-Még várjuk meg a többieket. Előbb a tanárokat kérdezzük meg. Ha nem lehet, akkor felesleges lépcsőznünk három emeletet.

-Milyen lusta valaki. – Nevetett Chon.

-Egész éjjel Yunt fűztem, hogy hadd smároljam le. Persze, hogy fáradt vagyok. Írtam neki percenként vagy húsz üzenetet, de nem válaszolt csak ma reggel.

-És mit válaszolt? – Ült fel egy közeli padra Eda.

-Nem. És sok felkiáltójel. – Ezen mindenki nevetett. – De nem adom fel! – Emelte fel a mutatóujját.

Pár perc múlva, pont csengetéskor befutott Bamy és Yun. És a tanárnő. Az óra megint abból állt, hogy a tanárnőt faggattuk dolgokról.

-Hogy telt a nyara tanárnő? Volt a tengerparton? Vagy valahol a hegyekben? Mintha magát láttam volna Los Angelesben az egyik pékségben. Nem járt arra esetleg? – Hintázott a székén Eda.

-Csak Busanba utaztam le a szüleimhez. – Válaszolt a tanárnő.

-Kár.

-Akkor térjünk is az óra anyagára. Hogy álltok a forgatókönyvvel?

-Íródik! – Pötyögött a gépén ThreeS.

-Remek.

-Koda meg fogja csókolni Yunt. – Szólt közbe lelkesen ChulChul. Koda vigyorgott, Yun meg vágott egy grimaszt.

-De tudjátok, hogy nem lehet benne… - Kezdte a tanárnő, aztán elakadt.

-Mi nem lehet benne, tancsinéni, nem tudjuk, ha nem mondja!? – Hintázott a székén Koda vigyorogva. Úgy tűnik hobbija a tanárok szívatása.

-+18-as jelenet. – Bökte ki némi habozás után a tanárnő.

-És az mit takar? – Vigyorgott Eda. A tanárnő idegesen szedte a levegőt, és kezdett elvörösödni. Gyorsan a tábla felé fordult. Koda és Eda összevigyorogtak.

-Tanárnő, tessék mondani, ha itt az iskolában szeretnénk felvenni pár jelenetet meg lehet oldani? – Mentette meg szegény nőt Bamy. A tanárnő visszafordult, és felült a tanári asztal szélére.

-Itt az iskolában szeretnétek felvenni jeleneteket? Ilyenre még nem nagyon volt példa.

-Csak azért, mert annyira szeretjük az iskolát, és meg szeretnénk örökíteni. – Játszott a tollával ChulChul.

-Az igazgatót kell megkérdeznetek. Minden osztály valamilyen hotelben, vagy a filmvárosban forgattak.

-Azért olyan uncsi mind. – Morogta ThreeS mögöttünk.

-A többi osztálynak már vannak terveik?

-A 13/f-esek mondták, hogy kell nekik a filmváros. Valamilyen hercegnős filmet akarnak forgatni. Talán a hamupipőkét?

-Rühellem a hercegnőket. Blah! – Nyújtotta ki a nyelvét YuGyeom.

-És az r-esek? – Kérdezte Yun.

-Ők egy irodaházas románcot fognak forgatni.

-Ne tessék elmondani nekik, hogy mi mivel készülünk! A végén még ellopják az ötletünket! – Kérte a tanárnőt Bamy. – Volt már ilyen tavaly, és két éve is.

-És ti nem fogtok irodaházasat, vagy hamupipőkéset forgatni?

-Tanárnő lázas? Dehogy is! – Közölte Koda.

-Itt a férfiak vannak többségben, és nem engedjük, hogy a nők mondják meg, mit forgatunk. – Bólogatott ChulChul, mire Hana hozzávágott egy papírgalacsint.

-A hercegnőktől a falra mászunk! – Tette hozzá Eda.

-Rendben. Akkor a ti filmetek valami pörgős fiús film lesz? – Mindenki hátrafordult az utolsó padban pötyögő ThreeS felé.

-Mi van? – Nézett fel a gépelésből.

-Pörgős, fiús film lesz? – Kérdezte Koda.

-Az. – Vágta rá ThreeS, és folytatta a pötyögést.

-Tanárnő, mit tetszett csinálni Busanban? – Fordult vissza a tábla felé Eda.

A tanárnő elmesélte mi történt vele, Koda, Eda és ChulChul meg még több kérdést tett fel neki. Gyorsan kicsengettek. ThreeSen, Yunon és Bamyn kívül mindenki elszivárgott valahová.

-Éhes vagyok. – Nyafogott YuGyeom. – Jössz velem büfébe?

-Nem reggeliztél?

-De az már régen volt.

-Egy órája. – Nézte meg a telefonján az időt. – És az már régen volt.

-Oké, menjünk. – Álltam fel. Lementünk a földszintre. Találkoztunk két három-négy fős lánycsapattal, akik autogramot kértek tőlünk, de egyébként sikeresen eljutottunk a büféig. A kis kajáltató mellett asztalok sorakoztak székekkel. Az egyik asztalnál ChulChulék ültek. Odamentünk hozzájuk.

-Jé, ti is itt vagytok?

-Nem, csak látomás. – Forgattam a szemem. Koda pacsira nyújtotta a kezét, én meg belecsaptam.

-Mit hozzak nektek? – Nézett fel ránk Chon. Kérdőn néztem rá, mire elnevette magát. – Mi kilencediktől kezdve postásokat küldünk, akik megveszik nekünk a kaját. Ma én vesztettem.

-Én egy melegszendvicset kérnék. – Nyomta a lány kezébe YuGyeom a pénzt.

-Aki veszít az áll sorba? – Kérdeztem. Érdekesnek tűnt ez a szokás.

-Aha. Úgyhogy lehet hogy kövi óra végére meg is kapjátok. – Mutatott a hosszú sorra.

-Dehogy állsz sorba. – Csapott az asztalra Koda. – Mi vagyunk a végzősök, miénk az elsőbbség. Nem is kell postás! – Állt fel.

-Télleg! – Vigyorodott el ChulChul.

-Eda ne ölj meg, de elrabolom a nődet! – Húzta maga után Chont Koda. Néztük, ahogy a sor elejére tolakodnak. Többen is mérgesen néztek rájuk.

-Ez itt szokás? – Huppant le YuGyeom az egyik székre.

-Itt a végzősök vannak elsőbbségben. Nekünk mázlink is van, mert Kodával nem nagyon mernek kikezdeni a nagymenők sem. – Mondta Hana, miközben ChulChul vállára hajtotta a fejét. Pár percen belül megjött Chon és Koda, felrakodva különféle kajákkal, meg a visszajáróval. Mindenki enni kezdett, akinek megjött a posta.

-Menő végzősnek lenni. – Dőlt hátra Koda.

-Sikerült már rábeszélned Yunt? – Kérdezte két harapás között Eda.

-Majd megadja magát! – Vont vállat. - Ha nem, akkor meg vállalom, hogy lila foltokkal megyek haza forgatás után. Ezért megéri.

-Játszunk egy menetet!  – Kérte Chon, miközben előhúzott egy kis dobozt, aztán levette Kodáról a sapkáját, és beleöntötte a doboz tartalmát. Koda morgott egy kicsit, amiért szétszedték a séróját. Eda pedig felemelte az asztalról a telefonját, hogy kamerázzon.

-Milyen játék ez?

-Majd meglátjátok. – Mosolygott Hana.

-Csak húzz egyet. – Tartotta elém Chon a sapkát. – Nyugi, nem harap! – Belenyúltam a fekete sapkába, és kivettem egy összehajtogatott papírcetlit.

-Addig nem nyithatod ki, amíg nem húzott mindenki. – Tette hozzá Eda. Mindenki kihúzott egy cetlit, aztán kinyitottunk. Az enyémben egy: „ön nyert egy ingyen pizzát a postás jóvoltából. (Amúgy nem.)” felirat volt.

-Oké, ki a postás? – Kérdezte ChulChul.

-Miért ez? – Dobta a papírját az asztalra Eda.

-Nyugi, nem kell sorba állnod. A rockerektől sokan félnek. – Ütögette meg Koda a haverja vállát. – Ki nyert?

-Az üres fehér papírdarab minek számít? – Forgatta a kezében YuGyeom a papirkáját.

-Megúsztad. – Bólogatott Hana. – Egy szöveget keresünk.

-Az ön nyert egy pizzát annak számít? – Kérdeztem, miközben letettem az asztalra a papírt.

-Gratulálunk! – Tapsoltak a többiek.

-Ez jó ötlet volt! – Pacsizott össze Chon és Koda. Megszólalt a csengő. Összeszedtük a papírokat, és visszatettük Chon dobozkájába, és Koda is visszakapta a sapkáját. Felmentünk az osztálytermünkbe. YuGyeom még mindig a melegszendvicsét rágta, és kellett keresnünk egy kukát, hogy kidobja a szalvétát, így lemaradtunk.

-BamBam lesz az első pasid! – Hallottam a terem felől. Mikor beléptünk Chon épp Yunt győzködte, hogy igenis le akarom smárolni. A tanár még nem jelent meg, így állt a bál. Koda a táblára firkált, Eda kamerázott, a többiek meg nézték, ahogy Chon Yunt piszkálja. Aztán megláttak engem, és ChulChul odaráncigált Yun mellé.

-Miért nem akarsz smárolni vele? Mi nem tetszik neked rajta? – Mutatott végig rajtam ChulChul.

-Mert alig ismerem? – Kérdezett vissza Yun.

-És Kodával miért nem? Őt ismered négy éve.

-Mert idegesítő.

-Úgy is eljátszod. – Legyintett Hana. – De nézd meg őket jól! Ilyen jó pasikat nem kapsz sehol.

-Leülni, mindenki! – Robbant be a terembe egy tanár. A hapsi az asztalhoz ment, és leült a tanári székre. Mindenki gyorsan szedte a sátorfáját, és a helyére ült. – Csendet kérek, és magyarázatot erre a szeméthegyre!

-Iskolában tetszik lenni. – Emelte fel a kezét Koda.

-Nem tetszik, csak itt vagyok. – Tette fel a szemüvegét. - Fiam, ott leghátul! Le a barikádot!

-Forgatókönyvet írok. – Válaszolt ThreeS.

-Nem érdekel.

-De tanárúr, ez fontos! – Kérte ki magának.

-Jó, akkor írd. 13/sz, igaz? – Írt valamit a naplóba.

-Aha. – Hintázott ChulChul.

-A filmmel kapcsolatban van kérdésetek? Statisztaszereplők kellenek még?

-Kettő vagy három biztosan fog kelleni, de még kell beszélnünk az igazgatóval is. – Mondta ThreeS.

-Megengedte, hogy itt a suliban is forgassunk. – Szólalt meg Yun. – A szünetben beszéltünk vele.

-Hurrá! – Kiáltottak fel a DaeHyunok.

-Péntekre biztosan tudni fogjuk hány szereplő kell még. – Írt tovább ThreeS. – Addigra készen leszünk.

-És ti mit forgattok? Hamupipőkét háromezredik feldolgozásban? – Kérdezte fintorogva a tanár.

-Tanárúrank is láza van? – Játszotta el az ijedt tanulót Koda, aki a szeretett tanárát látja betegen. – A tanárnő is ezt kérdezte, és neki is megmondtuk, hogy hányingerünk van a hercegnőktől.

-Helyes. – Pakolt valamit az asztalon a tanár.

-És nem is olyan nyálas irodaházas filmünk lesz, mint az r-eseknek.

-Miért, milyen filmetek lesz?

-Pörgős, fiús film lesz. – Vágtam rá. Yun hátrafordult, és rám nevetett, aztán megdobta Bamyt egy papírgalacsinnal. Bamy pár perc múlva visszadobta a levelet. Ezek most kibeszélnek minket?

-Legalább nem fognak elaludni a zsűritagok, mint tavaly. – Dőlt hátra a tanár.

-Nagyon jó lesz a filmünk. Biztos a tanárúrnak is fog tetszeni.

-Ne hintázz fiam! – Koda lemondóan fintorgott. – Ugye tudjátok a szabályokat?

-Miért mindig nekünk mondják el? Tudjuk, hogy nem lehet +18-as, vagy pornó. – Kérdezte unottan ChulChul.

-Mert ebben az osztályban van a legtöbb hímnemű. Az osztályközösség is remek, és nagyon szép lányok vannak itt. Úgyhogy semmi ÉRDEKES jelenet.

-A JYP Entertainment kinyírna minket, ha olyan részletek is lennének benne. Meg a suli is. – Morogta Yun. – Nem kockáztatunk. Kis csend után a tanár folytatta.

-A helyszínek közül a filmvárost lestoppolta a 13/f, és egy irodaházat a másik osztály. Nektek fel kell írjak valamit, hotelt, szállodát, kastélyt egyebet, hogy oda be tudjunk jelentkezni? Általában kettő, de minimum egy hónappal forgatás előtt kell lefoglalni. – Vett elő egy tollat. Hátrafordultunk ThreeS felé, aki pedig Yunra bámult.

-Lakásban is kellenek jelenetek, egy bárban is… - Számolta az ujjain elgondolkodva Yun. – Ha olyan rész is lesz benne, akkor egy pályaudvaron, plázában, sötét sikátorban… Szerintem mindent meg tudunk oldani itt Szöulban, vagy a… - Ránk pillantott. – Meg kell kérdeznem a nagyit, hogy használhatjuk-e az egyik üres lakást. De a többit, azt el tudjuk intézni.

-Akkor ezek szerint nem kell sehová előjegyeztetni magunkat. – Bólintott ThreeS.

-Nem szeressük az időpontokat. – Szögezte le Eda.

-Köszönjük tanárúr, de mindent meg tudunk oldani. – A tanár bólogatva írt valamit, aztán ránk nézett.

-Nagyon kíváncsi vagyok, mit hoztok össze. A forgatókönyvet péntektől lehet leadni. Ha kellenek helyszínek, vagy statiszták akkor engem keressetek. – Állt fel. Pont az ajtóhoz ért, amikor kicsengettek.

Szünet után valami médiás tanár tartott órát, amin mindenki szorgalmasan jegyzetelt. Kivéve a DaeHyunokat akik a saját telefonjukkal felvették az óra anyagát, Eda meg Chon telefonján játszott valamit. Kamerakezelés, filmösszevágás volt a téma.

A következő két óra lyukas volt, így kimentünk az udvarra. A négy lány kikönyörgött a tesi tanártól egy röplabdát, úgyhogy beálltunk röpizni. Négy-négy ellen. Chon, Hana, Bamy és Yun az egyik csapat, a másik ChulChul, Koda, YuGyeom és én. Eda kamerázott, és számolta az állást, ThreeS pedig írta a forgatókönyvet.

A végén Koda lecsapásával megnyertük a mérkőzést. Mindenki mindenkivel lepacsizott, aztán új csapatot választottunk. Yun és Bamy mellénk került, ChulChul és Koda pedig ellenünk. Nagy mérkőzés lett volna, ha nem ered el az eső. Yun és Chon vékony blúza szinte azonnal elázott, és ThreeS is féltette a gépét, így bementünk az épületbe. Visszaadtuk a tesi tanárnak a labdát, aztán a büfénél lógtunk, majdnem felzabálva az összes melegszendvicset. Után az osztálytermet dekoráltuk, főleg a táblát, de a büfében kapható füzetmatricákat is ragasztgattuk, főként az ajtó belsejére.  A végeredmény a második kicsengetésre egy telematricázott ajtó, és egy majdnem fehér (fekete táblára fehér krétával), összefirkált tábla volt.

A szünet után (amit a büfénél töltöttünk) az ofő jött be. Programra tűzték, mármint beleépítették az órarendünkbe a mozizást is. A régi osztályfilmeket kellett megnéznünk. Bő négy óránk volt rá. A tanárnő volt olyan rendes, hogy elengedett egy négyfős „bizottságot” Yunt, YuGyeomot, Bamyt és engem, a közeli kisboltba jó halom pattogatnivaló kukoricáért, és majdnem tíz liter kóláért. Miután felvásároltuk a kisbolt összes kóláját visszamentünk a suliba, a konyhára, ahol volt mikró. Kipattogtattuk a kukoricákat, aztán felmentünk és felvittük a moziteremhez. Mikor mindenki elhelyezkedett a tanárnő elindította a lejátszást.

Az első egy órában a tavalyi 13/f-esek filmjét néztük meg.

Egy csaj végig azon szenvedett, hogy nem tud három férfi közül választani. Annak a kisfilmje, a forgatása sem volt érdekes. A kiscsaj mind a három fiújával pózol, meg egymást fényképezik, ahogy fényképeznek. És a zene sem volt alatta a legjobb.

A tanárnő felkapcsolta a film végén a teremben a világítást, és leült a filmvászon melletti tanári asztal tetejére.

-Mi a véleményetek?

-Szar. – Közölték egyszerre a DaeHyunok, aztán röhögve összepacsiztak.

-Komolyan, én a szőkét választottam volna. Az a srác szimpatikusabb volt, mint a többi. – Duzzogott Bamy, mivel a film végén a három közül (fekete, barna, szőke) a feketével jött össze, mert a barna elköltözött. Nem értem hol itt a logika.

-A kisfilm sem tetszett. Nem csak fényképeket akarunk nézegetni fél órában. A zene sem a legjobb választás volt. Jobban illett volna hozzá valami pörgősebb. – Mondta Yun. – Persze, biztos sokat dolgoztak vele, és az ötlet is okés. Csak hát… nekik így sikerült.

-ThreeS?

-Igen? – Nézett fel a laptopjából.

-Nem mondasz véleményt?

-Elnézést tanárnő, az első tíz perc után nem figyeltem, mert jött egy ötletem a forgatókönyvhöz. Nem baj, ha azt írom?

-Nem. – Legyintett a tanárnő. – Chon?

-Nem is tudom. Valahogy olyan fura volt az egész. Semmi izgi nem volt benne, inkább csak szenvedés, hogy akkor most melyik is a jobb férfi. A kisfilm sem volt a legjobb.

-Ki van melletted? – Nézett Chon mellé a tanárnő, ahol Hana és ChulChul egymás vállán aludtak.

-Szerintem nekik is tetszett. – Szólalt meg YuGyeom.

-Elhiszem. És ti? – Nézett ránk a tanárnő.

-Kezd te. – Löktem meg YuGyeomot.

-Hát… Nem is tudom. A felvételek sem voltak a legjobbak. Néhol túlságosan látszott, hogy ki van retusálva.

-Köszönöm. És akkor végül BamBam.

-A zene nekem sem tetszett a kisfilmben, és az is furcsa volt, hogy sírt, dörgölte a szemét, de a sminkje nem kenődött el egy kicsit sem. És nagyon látszott, hogy mindent odabent forgattak, mert a háttér is kicsit rosszul volt odavágva. És az Eiffel-torony sem így néz ki alulról. De látszik, hogy dolgoztak rajta.

-Rendben. Tíz perc szünet, aztán folytatjuk a következővel, a tavalyi 13/sz filmjével. – Mondta a tanárnő. A két DaeHyun felpattantak és közelebb nyomultak az alvó párhoz, és selfiztek velük jó párat, aztán kivonultak. Kicsit megmozgattam magam.

-Bam, valaki hív. – Dobta oda a telefonomat YuGyeom. Kinyitottam a tokját, kicsit odébb vonultam, aztán felvettem.

-Szia Bam! Mikor végeztek?

-Kint van az órarendünk a konyhába. – Válaszoltam Jacksonnak.

-Csak azért, mert a JYPtől hívtak minket, hogy mi van veletek, és mikor viszitek a forgatókönyvet.

-ThreeS azt mondta, hogy péntekre biztosan készen lesz.

-Az meg ki?

-Aki írja a forgatókönyvet.

-Aha.

-Osztálytársunk.

-Oké. Akkor mondjam meg JB-nek, hogy péntekre meglesz? A főnökkel beszél most.

-Mond meg neki, hogy amint tudjuk, visszük.

-Amúgy jött egy leveled anyádtól. Ja, és YoungJae, Mark hyung meg Junior mindent megettek, úgyhogy hozhattok kaját, ha jöttök hazafelé.

-Még van, több mint két óránk.

-Akkor rendelünk valahonnan, de nem biztos, hogy fog maradni nektek is.

-Remek. Akkor majd eszünk valahol. Szia Hyung!

-Csá öcsi! – Ledobtam magam a legbelső székre. YuGyeom odaült mellém.

-Ki volt?

-Jackson. A főnök már most akarja a forgatókönyvet.

-Két nap alatt honnan szüljünk elő neki, egy több mint egyórás film forgatókönyvét?

-És vinnünk kell haza kaját.

-Melyik Hyung volt?

-YoungJae, Mark és Jr. JB és Jack rendelnek maguknak.

-El ne felejtsük.

-Letelt a tíz perc! – Jött be az ofő. Visszaültünk az eddigi helyünkre. YuGyeom a legszélén én Yun mellett, aztán Bamy, Koda, Eda, Chon, ChulChul és Hana. Egyel felettünk pedig ThreeS, aki még mindig gépelt.

-Akkor jön a tavalyi 13/sz. – Indította el a filmet a tanárnő miután lekapcsolta a lámpákat.

Ez valamivel jobb volt. Egy ókori jellegű városban játszódott a történet, hanbokos szereplők voltak.

-Honnan szedtek ekkora várost? – Kérdeztem suttogva Yunt.

-Ezt a filmvárosban forgatták. – Suttogta vissza Yun.

A történet a Rómeó és Júlia koreai verziója. Hanbokos Júlia, és harcos Rómeó.

A kisfilm is jobb volt, mint az előző. Itt is voltak ugyan fotók, de jelenetek is voltak bevágva, amit a forgatások alatt vettek fel. Például, ahogy felépítették Júliáék házát, és ahogy a hanbokokat válogatták ki. És a zene is illett hozzá. Egy RMX volt, talán a SUPER JUNIOR egyik számából.

Az ofő visszakapcsolta a világítást a film végén.

-Erről mi a vélemény?

-Jó volt a helyszín. – Kezdte YuGyeom. – És a történetnek is volt értelme. Igaz, hogy ezredik feldolgozás, de egész ötletes volt ez a koreai verzió.

-BamBam?

-Ennek a zenéje is jobb volt. És több érzelem volt benne, ami tetszett.

-Yun?

-Bevallom, majdnem elsírtam magam, amikor Rómeó meghalt. – Bamy erre felnevetett. – Jól van, na, gyakorlom a szerepemet. Három napon át minimum bőgnöm kell BamBam után. – Csapta meg a barátnője vállát. – Jobban tetszett, mint az előző film. A szövegek is jók voltak. Kicsit fura volt az a kép a kisfilmben, amikor Rómeó a korhű ruhában fejhallgatóval a fején, I phone-nal a kezében nézte, ahogy Júlia megissza a bájitalt.

-Bamy?

-Tetszett. Rómeó jól nézett ki.

-ZSÍR VOLT! – Közölte egyszerre a két DaeHyun. Chon is mondott pár szót, aztán kihagytuk a még mindig édesen alvó szerelmespárt, és ThreeShez értünk, aki még mindig a forgatókönyvvel volt elfoglalva, így csak a zenékről mondott pár szót.

Aztán a tanárnő hazaengedett minket.